Minden és semmi
Azt kérded, mi újság? Mi változott, amióta utoljára találkoztunk?
Minden és semmi.
2018-ban meghalt apa, keresztapa, keresztmama, nagymama.
Anya él. Bátyám él. Boldogan élek a feleségemmel, két fiunkkal.
Azt kérdezed, az irodában megy a verkli? Változott valami?
Minden és semmi.
2013-ban 17 év Sony Music munkaviszony után kényszervállalkozó lettem. Legjobb barátommal céget alapítottunk. Hear Hungary. Másfél év után útjaink elváltak. Alapítottam még egy céget. Keytracks. A 2015-ös újrakezdésben Dávid nagyon sokat segített. 2019 februárjában meghalt. Csináltunk egy alapítványt Kulcson. Kulcsdalok. Szeretnék építeni egy művelődési házat, melyet a fejemben Hangtemplomnak hívok.
Ugyanabban a szobában ülök, mint 2005-ben, csak most bérlem a Sony Music-tól. És csináljuk a nemzetközi kiadványaik marketingjét, amiből még mindig rengeteget tanulok nap mint nap. Emellett a hazai művészeinkkel ugyanazt csinálom, mint amit 1989-ben elkezdtem. Zenekari próbákra járok, interjúkat készítek, kiadványokat szerkesztek, koncerteket szervezek.
Azt kérdezed, a világ dolgairól mit gondolok? Mi változott?
Minden és semmi.
Hosszas keresgélés után keresztény baloldaliként definiáltam magamat a rendszerváltás idején. Mára a papoló politikusok és a politizáló papok miatt már félve használom ezt a jelzőt.
Ugyanolyan kék munkás kabátot hordok, mint 20 éve, csak a mostanin nem Rage Against The Machine hímzés van, hanem Mudfield. A minap a sárréti csapat szeghalmi koncertjén ráadásban nyomták a Killing In The Name-et. Annak a lemeznek a borítóján Thich Quáng Dúrc, vietnámi buddhista szerzetes látható, aki felgyújtotta önmagát, hogy az elnyomás ellen tiltakozzon. Ugyanakkor Máté írt egy dalt a hazaszeretetről. Nincs baloldal, se jobb. Nincs különbség hívő és ateista között. Szeretek templomba járni, de jobban szeretem, ha egyedül vagyok a Teremtővel. És ehhez templom sem kell. A szabad ég alatt is megtalálom a békét vele. Az Isten szót kerülöm, mert zavarba hoz, ha személyként utalnak rá, létezését bizonygatják. Ezért szimpatikus végtelenül a buddhista filozófia. Hangsúlyozom filozófia, nem vallás. Egyek vagyunk. Interconnectedness.
Mi ebben az új?
Minden és semmi.
Döbbenetes élmény hallgatni, olvasni Thich Nhat Hanh, Tendzin Gyaco, Ajahn Chan, Jack Kornfield tanításait. Megérteni fiatalkori tetteim öntudatlan természetességét. Nap mint nap szembesülni azzal, hogy mi mindent nem tudok a világról.
Ugyanígy a reveláció erejével hat, amikor a buddhista filozófia értelmezésében felbukkannak kamaszkorom abszurdista kedvencei. Camus. Sartre. Csodálatos érzés, ahogy a puzzle darabok a helyükre kerülnek, ahogy megtalálom a lelki békémet.
“Nem remélek semmit. Nem félek semmitől. Szabad vagyok.” – Nikosz Kazantzakisz