600
Hatszáz nap telt el azóta, hogy megfogadtam, minden áldott nap megteszek legalább 8000 lépést. És megtettem. Minden egyes nap. Sokszor sokkal többet. Több, mint 5000 kilométer van mögöttem. Már eljuthattam volna a Mennyei hegyek lábához, vagy az óriások ölelésében, 1600 méter magasan fekvő, öt Balatonnyi Iszik köl tó partjára.
E mesés utazás helyett rovom a megszokott budapesti és kulcsi köreimet. A hatodik százas etap a nyári hónapokra esett, ezért a meleg elől menekülve rászoktam arra, hogy reggelente induljak útnak. Általában a Nappal kelek. Már nem esik nehezemre elindulni. Mindennapjaim részévé vált a séta, mint az alvás, a reggeli, az ebéd, a vacsora, a fürdés. Ez is megtisztít. El nem mondható, milyen hatékonyan nyugtatja meg a lelket, teszi helyre a gondolatokat, helyezi perspektívába a problémákat, varázsolja élhetővé a legnehezebb időszakot is. Írom mindezt a koronavírus járvány kellős közepén, ami a munkánk felét elvette tőlünk, és küzdünk, hogy a munkatársainknak megélhetést tudjunk biztosítani. 20 nappal azután, hogy édesanyámat mentő vitte a sürgősségire, és azóta is kórházban van. 17 nappal azután, hogy bátyám is kórházba került.
A reggeli séta meditáció segít szembenézni minden problémával. A másfél órás énidő alkalmat ad, hogy a felbukkanó gondolatokat osztályozzam. Amin nem tudok változtatni, elengedem. Amit meg tudok oldani, átrakom a tennivalók közé. Mivel tudom, hogy meg tudom csinálni, nem foglalkoztat tovább. Kiüríthetem a fejemet, beengedhetem a világ csodáit. Pókhálók, szúnyogok, fácánok, szarvasok, cickány, gólya, szürke gém. Minden séta ezernyi szépséget ad, amikor már nem a gondolataimmal vagyok elfoglalva.
A kerek fordulónapokat különleges helyek felkeresésével teszem emlékezetessé. Új ünnepnapok születtek, melybe a családomat is sikerül bevonnom, ami még különlegesebbé teszi ezeket a túrákat. A négyszázadik út Majkra vezetett feleségemmel. Az ötszázadik kirándulásra két fiam is csatlakozott hozzánk Püspökszentlászlóra menet. A hatszázadik kiruccanás pedig Szilvásváradra vezetett. Bár nem a Tien San csúcsait másztuk meg, de ahogy a Kalapat tető lehúzta magához a felhőket, mágikus élmény volt.
